Őrült Penguin borítók II. - David Pelham

Bár David Pelham (1938-) nem tartozik a legismertebb sci-fi illusztrátorok közé - noha sok egyéb könyvnek is készített borítót a tematikán kívül -, mégis megérdemli, hogy kiemeljük a Penguin-nek készített borítóit. A londoni St Martin's School of Art-ban végzett az ötvenes években, majd 1968-ban szegődött el a Penguin-hez.

Legismertebb munkája minden bizonnyal Anthony Burgess A Clockwork Orange regényéhez készült borítója.

Vision of Tomorrow

A Vision of Tomorrow című magazint bár Angliában szerkesztették és nyomták, Ausztráliában terjesztették. A lap szerkesztője Philip Harbottle (1941-). 1969-ben és 1970-ben jelent meg összesen 12 száma. Ez volt az első, színvonalas ausztrál sci-fi magazin. "A Vision of Tomorrow egy éven át valóra váltotta az ausztrál szerzők legszebb reményeit, akik ugyanakkor fényesen igazolták Graham [Ronald E. Grahan kiadó] és Harbottle elgondolásának helyességét” – írja Richard D. Nolane kanadai teoretikus. A magazinban megjelenő ausztrál szerzők mellett a borítókat készítő illusztrátorok számára is fontos terep volt a magazin, ilyen alkotó pl. Stanley Pitt (1955-).

borító: James (?)

Argentín sci-fi antológiák

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül mutatunk be párat az Argentínában megjelent SF antológiákból.

La ciencia ficción en la Agentina, 1985

Nabil Farouk arab sci-fi regényei

Nagyon ritkán esik meg, hogy arab illetőségű fantasztikummal találkozzon az ember, ezért érdemes minél több szót szentelni a dolognak. Mivel ez egy alapvetően képes blog, ezért nem kívánkozik részletes ismertetésbe belemenni, csupán az idevágó információkat kívánja közölni.

Dr. Nabil Farouk (نبيل فاروق) Egyiptomban született 1956-ban, és napjainkban a leghíresebb bűnügyi és sci-fi írónak számít hazájában és az arab világban, művei főleg a fiatalok közt népszerűek. 1984-ben A halálsugarak (شعة الموت) című regényével irodalmi díjat nyert Egyiptomban, ezzel megalapozva egy jelenleg is futó, több mint 160 kötetes sci-fi regényfolyamot, amit jobb híján A jövő történetének (ملف المستقبل) fordíthatunk. Ebben a sorozatban szinte minden van, ami a sci-fibe kell: idegenek, űrutazás, csodafegyverek, gonosz tudósok és így tovább.

Ciencia Ficcion (spanyol)

A spanyol (barcelonai) Bruguera kiadó gondozásában 1971 és 1980 között jelent meg a (Selección) Ciencia Ficcion nevű antológia 40 száma. A kiadványban színvonalas sci-fi novellák jelentek meg főleg angolszász szerzők tollából. Az antológia oldalszáma 170 és 220 között ingadozott, címlaptipográfiája párszor változott. Szerkesztője Carlo Fabretti volt.

illusztrátor Angel Badía

Fiction becomes reality

Frank Kelly Freas: Animal Farm

The Black Cat

Hol máshol is indulhatott volna útjára egy ilyen nevű magazin, mint a massachusettsi Salem városában, 1895-ben.  A Herman Daniel (H.D.) Umbstaetter szerkesztésében megjelenő újság a "különös fantasztikus történetekre" fókuszált, és gyakran jelentek meg lapjain kezdő írók. A legsikeresebb szerző, aki mellett bábáskodott a The Black Cat Jack London volt, de publikált itt Clarke Ashton Smith is. Umbstaetter 1913-as halála után a szerkesztői széket többen is elfoglalták, mígnem 1915-ben Harold E. Bessom vette át a szerkesztést. 1919-ben megalakult a Black Cat Club, melynek tagjai főleg a magazinban megjelent írások kritikájával foglalkoztak. Az újság végül 1922-ban szűnt meg.

Ami viszont változatlan maradt, az a fekete macska a borítón. Ugyan a kezdeti számok után már csak a feje jelent meg, mégis mindig jelen volt, hogy az ember már messziről tudja, mit is tart a kezében.

az első szám

Gigászi robotok Japánból

Bár első ránézésre viccesnek tűnnek, ne feledjük, a hatvanas-hetvenes években joggal képzelhették el így a távoli jövőt, pláne Japánban, az indusztriális fejlődés és urbanizáció fellegvárában. Shigeru Komatsuzaki (angol átírás szerint, eredetiben 茂小松崎, 1915-2001) az egyik legismertebb sci-fi illusztrátor és festő volt. Rengeteg képet készített az elképzelt jövőről, könyv- és magazinborítóiba könnyen belebotolhatunk. Emellett több japán sci-fi filmben közreműködött.

The Missiler - 1970

Őrült Penguin borítók

A Penguin Books az Egyesült Királyság legfontosabb kiadója a harmincas évek óta. Szinte mindent kiadtak már, komoly művektől a lektűrig. És ez a sokszínűség a borítókra is jellemző. Nem csoda hát, ha a brit Adrian Chesterman (1955-) néhány, enyhe szóval "különcnek" nevezhető illusztrációja is fölkerült a különböző kiadványokra. És bármennyire furcsák, valljuk be, szívesen látnánk egy ilyen könyvet az asztalunkon.

A hónap borítója - 2010. december

Mikor már az ember azt hitte, nem lesz több sci-fi kiadvány idehaza, és ez a rovat decemberben üresen marad, a Szukits kiadó három kötettel is kijött. A hónap borítója Arthur C. Clarke és Gentry Lee közös Ráma II című regényének illusztrációja, Sallai Pétertől - aki egyébként magával versenyzett, idehaza nincs aki rajta kívül jó sci-fi borítót csináljon?

Avon Science Fiction and Fantasy Reader

Természetesen a fantasztikumot már a kezdetektől kezdve sem csak azoknak akarták eladni, akik gyerekkoruk óta űrhajókról és sárkányokról álmodtak. Sokszor jól menő márkák, újságok, kiadók próbálkoztak meg egy-egy sci-fi/fantasy kiadvánnyal. Ilyen volt az Avon Publisers által indított sorozat is. Az Avon még véletlenül sem azonos a kozmetikai céggel, egy 1941-ben alapított kiadó, amelyik kimondottan ponyvára és romantikus történetekre specializálódott. Így aztán nem csoda, hogy be-becsúszott pár fantasztikus, science fiction mű, akár regény is. Az Avon Fantasy Readert először 1947-ben adták ki, összesen tizennyolc számot ért meg 1952-ig. Emellett megjelentették 1951/52-ben az Avon Science Fiction Readert, amiből csupán három szám jelent meg. Ezek a kiadványok valahol félúton állnak a magazin és az antológia között, már befutott, népszerű írásokat közöltek pl. Lovecrafttól, Bradbury-től, C. L. Moore-tól vagy Murray Leinstertől.

Bár látni fogjuk, hogy az első számok borítóin még nem, később szinte kötelezővé vált a szép és elesett nő szerepeltetése a címlapon (furcsamód az '53-as Avon Science Fiction and Fantasy Reader két számának borítója még érdekesnek is mondható a pulpmagazinok között). A főoldalon szereplő történetek címei pedig egyszerűen zseniálisak.

a "keleti" szépség

Jacek Yerka

A lengyel Jacek Yerka (1952-) a kevésbé ismert, ám annál különlegesebb alkotók közé tartozik. Festményei magukért beszélnek, nem csoda, ha 1995-ben World Fantasy-díjjal tüntették ki mint a Legjobb Művészt. A lengyel toruni Nicolaus Copernicus Egyetem Képzőművészeti Fakultánsán végzett, 1980 óta dolgozik mint főállású festő és illusztrátor. Képei CD-ken, könyveken köszönnek vissza.

Maga Yerka úgy jellemzi műveit, mint gyerekkorának csodás világának kivetülése. Érdekesség, hogy Yerka művei inspirálólag hatottak Harlan Ellisonra, aki harminchárom fantasztikus történetet írt, illusztrációként a festő képeihez, ez a Mind Fields című kiadvány. A festő eddig egy kötetet jelentetett meg műveiből The Fantastic Art of Jacek Yerka címmel.

Szovjet ünnepi képeslapok

Ezek a képeslapok magukért beszélnek, nincs is értelme több szöveget mellékelni.

Ulpius sci-fi

Az Ulpius-ház Kiadó 2004-ben indította el science fiction sorozatát, melyben előzetesen "klasszikus és modern szerzőket egyaránt" ígértek. A sorozat sajnos nem volt hosszú életű, és színvonala is igencsak hullámzó volt. Ami a klasszikus és jó vonulatot illeti, volt itt Pohl Átjáró-sorozatának újra-kiadása és folytatása, Clarke és Wells művek. A rossz vonalat két furcsa cyberpunk képviselte, mellettük viszont Carl Sagan fia mutatta meg, hogy a modern sci-fi is lehet jó. Talán az egész sorozat legfontosabb kötete egyszersmind az egyetlen, ami nem kimondottan sci-fi: China Miéville Perdido pályaudvar, végállomás című regénye. Bár maga a sorozat kifújt, több szerző világa feltűnt más kiadóknál. A borítók Tabák Miklós munkái, kivéve a Miéville kötetét, ott átvették az eredetit, Edward Miller borítóját.

Exodus

Az Exodus című német lap eredetileg 1975-től 1980-ig jelent meg, azonban 2003 óta újra kiadják, a 14. számtól. Évente két szám jelenik meg belőle - június és december -, A/4-es formátumban, a legutóbbi, 27. szám 108 oldalas. A magazin nem profitorientált, a bevételt a lap költségeire fordítják, célja pedig az igényes német fantasztikus irodalom (elsősorban a sci-fi, de más tematikák is előfordulnak) népszerűsítése és publikálási lehetőség biztosítása az írók számára. Emellett a történetekhez kapcsolódó illusztrációk, képregények, valamint egy tíz oldalas grafikai szekció ("Galéria") is helyet kap a lapban. Jelenleg René Moreau, Heinz Wipperfürth és Olaf Kemmler látják el a szerkesztői feladatokat.

A képek az "újraindult" Exodus borítói.