Dan dos Santos

Daniel dos Santos saját honlapján sem árul el magáról sok számszerű adatot. 1996 és 2000 között a neves manhattani School of Visual Arts-ban tanult, de már gyerekkorától fogva aktívan festett. Miután osztályelsőként befejezte az iskolát, először portrékat kezdett készíteni, majd illusztrációkat sci-fi és fantasy kiadványokhoz. Emellett rengeteg más helyről kapott megbízásokat, a teljesség igénye nélkül: Disney, Universal Studios, Boeing Aircraft, Penguin Books, Random House, Tor books, DC Comics. Díjakat tekintve neki sem kell szégyenkeznie, 2007-ben Jack Gaughan Awardot kapott mint a legjobb fiatal alkotó, valamint ugyanebben az évben Chesley-t is nyert "paperback" borítóért. A New York Times is előkelő helyen választotta be alkotásait. Alkotásai igen keresettek, főleg fantasy kiadványokon találkozhatunk képeivel.

Doctor Who poszterek

Íme néhány a kultikus brit sci-fi sorozat, a Doctor Who Doktorainak kalandjaihoz készült néhány egyedi poszterből.

John Picacio

John Picacio 1969. szeptember 3. született San Antonióban, az Egyesült Államokban. A University of Texas-on szerzett építész diplomát 1992-ben. Első munkája Michael Moorcock Íme az ember című kötetének 1996-os borítója volt, innentől kezdve kedvelt alkotóvá vált a fantasztikumban. Természetesen főállásban építészként dolgozott, csupán 2001-ben hagyott fel ezzel és vált főállású illusztrátorrá. Munkájáért többször jelölték díjakra, háromszor nyert Chesley-t, nyert World Fantasy- és Locus-díjat. Legismertebb munkái Moorcock Eldric könyvein szerepelnek, de készített képeket olyan klasszikus regényekhez, mint az Átjáró, Az elveszett rakéta (Mission of Gravity) vagy a Hozsánna néked, Leibowitz!

Bob Eggleton

Bob Eggleton 1960. szeptember 13-án született, és már kiskorától kezdve érdeklődött az űrutazás és a dinoszauruszok iránt. Készített képeket a NASA-nak, borítói és illusztrációi, melyeket 1985-ben kezdett először eladni a kiadóknak, világhírűek. Filmes pályafutásának legnagyobb mérföldköve az amerikai Godzilla remake, ahol kreatív konzultánsként dolgozott. Rengeteg díjat nyert: 5 Hugót, 11 Chesley-t és egy Locus-t is. Képein sárkányok, idegenek, csodás világok és furcsa, bionikus űrhajók jelennek meg. Saját bevallása szerint évi 20-30 képet készít. Több albumot kiadott, mint pl. az Alien Horizons: The Fantastic Art of Bob Eggleton (1995), The Book of Sea Monsters (1998), Greetings from Earth: The Art of Bob Eggleton (2000) és a legutóbbi, a Dragons' Domain (2010).

Aki pedig egy kis érdekességre kíváncsi, az kukkantson be ide.

Ed Valigursky

Edward I. Valigursky a pennsylvaniai New Kensingtonban született 1926. október 16-án csehszlovák emigránsok fiaként. Már korán festeni kezdett, és miután leszerelt a második világháború után a tengerészettől, az Art Institute of Chicago-n és az Art Institute of Pittsburgh-ön tanult. Ezt követően New Yorkba ment, ahol hamarosan keresett illusztrátorrá vált. Az ötvenes években rengeteg borítót készített, az Amazingnak élete folyamán 49-et, a Fantastic magazinnak pedig 32-őt. Dolgozott az Ace-nek, a Bantam-nek és a Ballantine-nak. Mivel mindig is érdekelte a technika és a mechanika, több repülőkkel és rakétákkal foglalkozó könyv létrehozásában közreműködött. Saját házában, a floridai Cape Codban halt meg 2009. szeptember 7-én.

Legismertebb képei robotokról készültek, ezek közül nyújtunk most át egy válogatást.

Gentlemen Broncos Opening

A netes sci-fi közvélemény 2009-ben figyelt fel a Gentlemen Broncos című filmre - ami a várakozásokkal ellentétben sajnos kifejezetten gyenge kritikákat kapott - és nem csak az alapötlete és megvalósítása miatt.

Talán a Sci-Fi-O-Rama-n tűnt fel először az a videó, ami a film stáblistáját tartalmazta. Érdekessége, hogy az alkotók igazi sci-fi borítókat használtak fel, mindezt pedig Zager & Evans kultikus In The Year 2525 című 1969-es számára. Alant megtekinthető a hangulatos kisfilm, majd pedig az eredeti borítók (sajnos kettőnek nem sikerült fellelni az alkotóját).

Akit pedig több is érdekel, az itt olvashat egy interjú Jared Hess-szel, a film készítőjével. Pl. látszik, hogy ezek tényleg kinyomott könyvek, nem pedig utólagosan készítették számítógéppel.

Gentlemen Broncos Title Sequence from Oskar E on Vimeo.

És akkor a borítók:

Erotika az űrben...

...avagy pár olyan borító, amiről az embernek a sci-fi ponyva legrosszabb tulajdonságai jutnak az eszébe.

A Galaxy magazin gondozásában jelentek meg ezek a regények, melyek közt egyébként találunk kimondottan erős és komoly írásokat is, mint Philip José Farmertől az A Woman a Day című regényét. Ennek ellenére a borítók az esetek többségében magukért beszélnek a tartalmat illetően.

A hónap borítója - 2011. március

A hónap borítóját most sem a jó ízlés, hanem a kényszer szülte. Neal Stephenson kultikus Gyémántkora (The Diamond Age) végre megjelent magyarul, örvendezzünk vala, viszont a borítója eléggé jellegtelen. Viszont a külföldi (főleg a francia, a spanyol és a Penguin) borítók közt találunk kimondottan ötleteseket.

A magyar borító.

Science Wonder Stories

Mint azt korábban említettük, Gernsback 1929-re elvesztette vezető szerepét az Amazing Storiesban, többek között az azt megjelentető kiadó csődje miatt. Gernsback új kiadót alapított, és a korábbi levelezőlistán - illegálisan - propagálni kezdte magát az Amazing olvasóinak. Az olvasói szavazatok alapján Science Wonder Storiesra keresztelt új magazin - az Air Wonder Stories mellett - hamar népszerű lett, és 12 szám után az Air-rel együtt beolvasztotta a Wonder Stories magazinjába.

Orbit Science Fiction

Az ötvenes években meginduló amerikai magazindömping egyik rövid életű tagja volt az 1953 és 1954 közt megjelent Orbit Science Fiction. Szerkesztője Donald A. Wolheim volt, de Jules Saltman volt feltüntetve szerkesztőként. az összesen 5 számot megélt magazinban olyan alkotók is megjelentek, mint Philip K. Dick.

Bruce Pennington

A jellegzetes stílussal dolgozó Bruce Pennington 1944 május 10-én született az angliai Sommersetben. 15 évesen iratkozott be a közeli Beckenham School of Art intézményébe. Ezt követően a bromley-i Ravensbourne College of Art-ban szerzett diplomát. Az iskola után szabadúszóként kezdett dolgozni, kezdetben filmplakátokat készített, melyek erősen Pop Art stílusúak voltak. Első SF borítóját 1967-ben készítette Robert A. Heinlein Angyali üdvözlet (Stranger in a Strange Land) című regényéhez. Ezt követően több szerző munkáihoz készített borítókat, legismertebb munkája a Frank Herbert Dűne-ciklusához készült munkái. A hetvenes évektől kezdve horrorkönyvekhez is készített borítókat, olyan szerzők munkáihoz, mint H. P. Lovecraft. Pennington első albuma 1977-ben jelent meg Eschatus címmel, ebbe főleg horror-témájú munkái kerültek. 1991-ben kiadta második, Ultraterranium albumát. Ezeken kívül 1990-ben megjelent a The Bruce Pennington Portfolio című kiadvány, ami a művész legismertebb munkáit tartalmazza.

Bob Layzell

Robert Layzellről nem sok adatot lehet találni az interneten. Annyit lehet tudni, hogy Brightonban (Anglia) született 1940-ben, és a hetvenes évektől készített néhány könyv- és magazinborítót. A magyar olvasók is ismerhetik, a Metagalaktika 4. kötetén láthatóak az ő munkái. Érdekes organikus űrhajói és elmosódó képei azonnal megragadnak az emberben.

Air Wonder Stories

Miután Hugo Gernsback elvesztette a vezető szerepét az Amazing Storiesban, 1929-ben létrehozta a Wonder Storiest, ami mellett kiadta az Air Wonder Storiest is. A magazin azonban mindössze 11 számot élt meg 1929 júliusa és 1930 májusa közt.

Frazetta sci-fi

A 2010 május 10-én elhunyt Frank Frazettát mindenki ismeri, aki kicsit is foglalkozott a fantasztikus festészettel. Főleg fantasy alkotóként tartják számon, de készített pár sci-fi témájú munkát is, ezekből mutatunk most be párat (nem egyet a Battlestar Galactica kapcsán).

Eddie Jones

Edward John Jones 1935 január 18-án született Nagy-Britanniában. Mint fan kezdett el illusztrációkat készíteni, hamarosan azonban egyre több magazinnak és egyéb kiadványnak készítette a borítóit és belső illusztrációit (gyakran S. Fantoni álnéven). Az SFWA szerint Jones volt az, "akinek a segítségével meg lehetett határozni, hogyan is nézzenek ki a 70-es évek sci-fi illusztrációi." Kétszer jelölték Hugo-díjra Legjobb Művész kategóriában, 1970-ben és 1971-ben. 1999 október 15-én hunyt el.

Edd Cartier

Edward Daniel Cartier 1914-ben született New Jersey-ben. A Pratt Institute nevű művészeti iskolában tanult, és miután 1936-ban befejezte itt a tanulmányait, illusztrátorként kezdett el dolgozni több helyütt, pl. John W. Campbell Jr. Astoundingjánál, a Doc Savage és az Unknown magazinoknál. Részt vett a második világháborúban (többek közt megjárta a híres ardenneki offenzívát). Katonai státuszának köszönhetően (G.I.Bill) újra be tudott iratkozni a Pratt Institute-ba, ahol 1953-ban képzőművészeti diplomát szerzett. Ezután több évtizeden át dolgozott illusztrátorként és művészeti tanácsadóként különböző kiadóknál és szervezeteknél. 1992-ben megkapta a World Fantasy Lifetime Achievement Award-ot, 1996-ban és 2001-ben pedig jelölték Retro Hugóra egy 1945-ös és 1951-es munkájáért. Cartier 2008 december 25-én halt meg New Jersey-i lakásában. 94 évet élt.

Edward Miller és a Marsbéli krónikák

Edward Miller, azaz Les Edwards. Igazából nem lényeges, hisz a képek magukért beszélnek, a World Fantasy díjas alkotó idehaza a Perdido pályaudvar, végállomás borítójáról lehet ismerős. Most Ray Bradbury örök klasszikusához készített pár képét mutatjuk be.

Ray Bradbury

Őrült Penguin borítók II. - David Pelham

Bár David Pelham (1938-) nem tartozik a legismertebb sci-fi illusztrátorok közé - noha sok egyéb könyvnek is készített borítót a tematikán kívül -, mégis megérdemli, hogy kiemeljük a Penguin-nek készített borítóit. A londoni St Martin's School of Art-ban végzett az ötvenes években, majd 1968-ban szegődött el a Penguin-hez.

Legismertebb munkája minden bizonnyal Anthony Burgess A Clockwork Orange regényéhez készült borítója.

The Black Cat

Hol máshol is indulhatott volna útjára egy ilyen nevű magazin, mint a massachusettsi Salem városában, 1895-ben.  A Herman Daniel (H.D.) Umbstaetter szerkesztésében megjelenő újság a "különös fantasztikus történetekre" fókuszált, és gyakran jelentek meg lapjain kezdő írók. A legsikeresebb szerző, aki mellett bábáskodott a The Black Cat Jack London volt, de publikált itt Clarke Ashton Smith is. Umbstaetter 1913-as halála után a szerkesztői széket többen is elfoglalták, mígnem 1915-ben Harold E. Bessom vette át a szerkesztést. 1919-ben megalakult a Black Cat Club, melynek tagjai főleg a magazinban megjelent írások kritikájával foglalkoztak. Az újság végül 1922-ban szűnt meg.

Ami viszont változatlan maradt, az a fekete macska a borítón. Ugyan a kezdeti számok után már csak a feje jelent meg, mégis mindig jelen volt, hogy az ember már messziről tudja, mit is tart a kezében.

az első szám

Őrült Penguin borítók

A Penguin Books az Egyesült Királyság legfontosabb kiadója a harmincas évek óta. Szinte mindent kiadtak már, komoly művektől a lektűrig. És ez a sokszínűség a borítókra is jellemző. Nem csoda hát, ha a brit Adrian Chesterman (1955-) néhány, enyhe szóval "különcnek" nevezhető illusztrációja is fölkerült a különböző kiadványokra. És bármennyire furcsák, valljuk be, szívesen látnánk egy ilyen könyvet az asztalunkon.