Mysterious Universe

Magyarországon a kilencvenes évek vége óta a legnépszerűbb űropera/space fantasy sorozat a Mysterious Universe. Alapító atyjai, Fonyódi Tibor és Szélesi Sándor (Harrison Fawcett és Anthony Sheenard álnéven) még a Cherubion kiadónál kezdték el külön-külön történeteiket, amelyeket aztán összekalapáltak. Később az Inomi, a Graal Könyvek, legvégül pedig a Tuan Kiadó vette át a brandet, amihez több más szerző is csatlakozott. Egy pár évnyi kihagyás után most úgy tűnik, a sorozat új erőre kap, két regény is megjelent az utóbbi években.

A borítók készítői közt találjuk Heim Attilát, Odegnál Róbertet és Németh Csongort.

Erotika az űrben...

...avagy pár olyan borító, amiről az embernek a sci-fi ponyva legrosszabb tulajdonságai jutnak az eszébe.

A Galaxy magazin gondozásában jelentek meg ezek a regények, melyek közt egyébként találunk kimondottan erős és komoly írásokat is, mint Philip José Farmertől az A Woman a Day című regényét. Ennek ellenére a borítók az esetek többségében magukért beszélnek a tartalmat illetően.

Lem az Európánál

Az Európa Könyvkiadó mindig is nyitott volt a különféle irodalmi irányzatok felé. Így már 1960-ban jelent meg itt Stanisław Lem világhírű lengyel sci-fi írótól könyv, ez volt A világűr csavargója, mely Iljon Tichy novellákat tartalmazott. Ezt követően az Európa több könyvet is kiadott Lemtől - párhuzamosan más kiadókkal, pl. a Kozmosz Könyvekkel. Ezek három csoportba sorolhatóak: az ún. "fekete könyvek", az Európa "zsebkönyvek" kiadványai, és az ezektől független kiadások. Előbbi két sorozat kiállítása szokatlan és mégis kiemelkedő, többről nem is lehet elsőre megmondani, hogy sci-fi műhöz készült (talán Lem kedveltsége az Európánál azzal is magyarázható, hogy a szerzőt gyakran nem is sci-fi szerzőként emlegették).

Delfin sci-fi

A hatvanas évektől egészen a rendszerváltásig kiadott ifjúsági sorozat, a Delfin Könyvek hatalmas népszerűségnek örvendett, nem alaptalanul. A sorozat közel kétszáz kötetében a legváltozatosabb témájú ifjúsági művek kaptak helyet (belső illusztrációkkal). És bár a fő vonalat a történelmi kalandregények jelentették, rengeteg más stílusú könyv is megjelent, mint pl. vadnyugati vagy sci-fi. Összesen körülbelül egy tucatnyi, a science fictionbe sorolható kötet látott napvilágot, ezek közül kettő novelláskötet. A Delfin sorozat minőségét jelzi, hogy egyrészt a felnőttek is találnak szép számmal remek történeteket, másrészt még ma is bátran ajánlhatjuk fiatal ismerőseinknek.

1964, borító Sebők Imre

Egy bolgár sci-fi sorozat

A bolgár Bárd kiadó (ИК Бард) 1993-ban indította útjára SF sorozatát, melyben igyekszik a klasszikus művek mellett a kortárs fantasztikus irodalmat is bemutatni. Könnyen megfér itt Arthur C. Clarke, Richard Morgan, Philip K. Dick és Cory Doctorow. A sorozat, ami nagyjából a Világ válogatott fantasztikuma (Избрана световна фантастика) címen fut, napjainkban közel 170 kötetből áll.

Clifford D. Simak: Highway of Eternity

A Móra Alapítvány-sorozata

A Móra Ferenc Kiadó 1992 és 1995 között arra vállalkozott, hogy egységes külsőben megjelentesse Isaac Asimov Alapítvány, Birodalom és Robot műveit. Az összesen 13 kötetes sorozat azonban nem tartalmazott két regényt. A mezítelen nap 1990-ben jelent meg A sci-fi mesterei sorozatban, mindazonáltal ettől még bekerülhetett volna a sorozatba (az Alapítvány előtt pl. először 1991-ben, majd ebben a sorozatban 1995-ben jelent meg, még a borítója is ugyan az a két kiadásnak). A másik hiányzó kötet az Előjáték az Alapítványhoz, aminek jogai valamilyen úton-módon a Cédrus Kiadóhoz kerültek, így ők jelentették meg 1993-ban.

A Móra sorozatának borítóit Jantner János készítette.

Classic Australian SF

Az Aurealis magazin gondozásában 2010-ben megjelent hat ausztrál sci-fi az ottani fantasztikum hőskorából.

J'ai Lu Millénaires

A francia J'ai Lu kiadó 1998 és 2004 között adta ki a Millénaires című könyvsorozatát, amelyben a francia és nemzetközi fantasztikum legjobbjait jelentette meg egyedi borítóval.

Antologias de Ciencia Ficción

A spanyol Luis de Caralt szerkesztésében, 1976 és 1981 között megjelent Antologias de Ciencia Ficción sorozatban 35 válogatáskötet jelent meg. A szerzőgárda igen széles volt, Asimovtól Zelazny-ig.

borító Rodolfo

A sci-fi mesterei

Anno a Galaktikát és a hozzá kapcsolódó könyveket megjelentető Móra Ferenc Könyvkiadó Kuczka Péter szerkesztésében egy újabb nívósnak szánt - és egyébként nívósra is sikerült - sorozatot indított el 1990-ben A sci-fi mesterei címen. 1992-ig a sorozatban 11 kötet látott napvilágot, ezek közül több kötődött a Móra más sorozataihoz - pl. a Túl a kék eseményhorizonton a Galaktika Baráti Kör Könyvklubjában megjelent Átjáró, míg a Vendéglő a világ végén a Galaktika Fantasztikus Könyvekben megjelent Galaxis útikalauz stopposoknak folytatása. Érdekesség, hogy A városnak korábban már volt egy magyar kiadása az ugyancsak Mórás Kozmosz Fantasztikus Könyvekben, de nyilvánvalóan volt értelme újra kiadni (ráadásul szubjektív véleményem szerint Jantner János új borítója sokkal szebb mint az eredeti, ami Korga György munkája).

borító Boros Zoltán

Őrült Penguin borítók II. - David Pelham

Bár David Pelham (1938-) nem tartozik a legismertebb sci-fi illusztrátorok közé - noha sok egyéb könyvnek is készített borítót a tematikán kívül -, mégis megérdemli, hogy kiemeljük a Penguin-nek készített borítóit. A londoni St Martin's School of Art-ban végzett az ötvenes években, majd 1968-ban szegődött el a Penguin-hez.

Legismertebb munkája minden bizonnyal Anthony Burgess A Clockwork Orange regényéhez készült borítója.

Nabil Farouk arab sci-fi regényei

Nagyon ritkán esik meg, hogy arab illetőségű fantasztikummal találkozzon az ember, ezért érdemes minél több szót szentelni a dolognak. Mivel ez egy alapvetően képes blog, ezért nem kívánkozik részletes ismertetésbe belemenni, csupán az idevágó információkat kívánja közölni.

Dr. Nabil Farouk (نبيل فاروق) Egyiptomban született 1956-ban, és napjainkban a leghíresebb bűnügyi és sci-fi írónak számít hazájában és az arab világban, művei főleg a fiatalok közt népszerűek. 1984-ben A halálsugarak (شعة الموت) című regényével irodalmi díjat nyert Egyiptomban, ezzel megalapozva egy jelenleg is futó, több mint 160 kötetes sci-fi regényfolyamot, amit jobb híján A jövő történetének (ملف المستقبل) fordíthatunk. Ebben a sorozatban szinte minden van, ami a sci-fibe kell: idegenek, űrutazás, csodafegyverek, gonosz tudósok és így tovább.

Őrült Penguin borítók

A Penguin Books az Egyesült Királyság legfontosabb kiadója a harmincas évek óta. Szinte mindent kiadtak már, komoly művektől a lektűrig. És ez a sokszínűség a borítókra is jellemző. Nem csoda hát, ha a brit Adrian Chesterman (1955-) néhány, enyhe szóval "különcnek" nevezhető illusztrációja is fölkerült a különböző kiadványokra. És bármennyire furcsák, valljuk be, szívesen látnánk egy ilyen könyvet az asztalunkon.

Ulpius sci-fi

Az Ulpius-ház Kiadó 2004-ben indította el science fiction sorozatát, melyben előzetesen "klasszikus és modern szerzőket egyaránt" ígértek. A sorozat sajnos nem volt hosszú életű, és színvonala is igencsak hullámzó volt. Ami a klasszikus és jó vonulatot illeti, volt itt Pohl Átjáró-sorozatának újra-kiadása és folytatása, Clarke és Wells művek. A rossz vonalat két furcsa cyberpunk képviselte, mellettük viszont Carl Sagan fia mutatta meg, hogy a modern sci-fi is lehet jó. Talán az egész sorozat legfontosabb kötete egyszersmind az egyetlen, ami nem kimondottan sci-fi: China Miéville Perdido pályaudvar, végállomás című regénye. Bár maga a sorozat kifújt, több szerző világa feltűnt más kiadóknál. A borítók Tabák Miklós munkái, kivéve a Miéville kötetét, ott átvették az eredetit, Edward Miller borítóját.

Táncsics sci-fi

A Táncsics Kiadó különböző fajtájú köteteiben előfordultak sci-fi könyvek is. Adtak ki külön-külön, illetve a "Művelt Nép" sorozatban is, valamint néhány, ma már klasszikusnak számító novelláskötetet is olyan szerzőkkel, mint a Sztrugackij testvérek, Brian W. Aldiss, Clifford D. Simak vagy Ilja Varsavszkij. A kötetekben helyet kaptak különféle egyszerű ceruzás illusztrációk.

A Művelt Nép sorozatból (érdekesség, hogy némelyik könyvnek van fekete hátterű borítója is):

1969, grafika Szitás György

Gollancz sci-fi klasszikusok

Aki érdeklődik az ötletes sci-fi könyvborítókért az már valószínűleg összefutott a brit Gollancz kiadó köteteivel, melyek a science fiction klasszikus alkotásait reprezentálják. A monokróm, papírmasékból összeállított borítóképek ötletességükkel, egyszerűségükkel, letisztultságukkal és a regényekre nagyon is jellemző gondolattársításaikkal váltak az utóbbi évek legemlékezetesebb könyvborítóivá.

Update: a borítók Sandra Ziharovic munkái. (blogja)

Greg Bear: Eon

Kossuth Fantasztikus Sorozat

A Kozmosz Könyvek első köteteinek kiadása idején indította útjára a Kossuth Könyvkiadó 1970-ben egységes sci-fi sorozatát, Kuczka Péter szerkesztésével. A sorozat a maga idejében igen exkluzívnak számított kemény borítójával és magas árával. Az első könyv Alekszandr Beljajev A levegőkereskedő és Az utolsó atlantiszi című írásainak közös kiadása volt. Ezt később olyan fontos művek követték, mint Frederick Pohl és Cyril M. Kornbluth A Venus-üzlet, Kurt Vonnegut Utopia 14, a Sztrugackij testvérpár Nehéz istennek lenni, Michael Crichton Az Androméda-törzs vagy Ivan Jefremov A Bika órája című regénye. Bár a sorozatban összesen 18 kötetet jelentettek meg, az azonos külcsíny a 11. (Arthur C. Clarke: Holdrengés) kötetnél megváltozik, és már minden könyv teljesen egyedi borítót kapott. Ellenben minden kötetben találhatunk különbözőbelső illusztrációkat is, egyszerű rajzok képében. A sorozat utolsó kötete (Kir Bulicsov: Az utolsó háború) 1975-ben jelent meg. Ezt követően helyét a már megerősödött Kozmosz kiadványok vették át, illetve a többezres példányszámú Galaktika magazin.

egyszerű és igényes