The Black Cat

Hol máshol is indulhatott volna útjára egy ilyen nevű magazin, mint a massachusettsi Salem városában, 1895-ben.  A Herman Daniel (H.D.) Umbstaetter szerkesztésében megjelenő újság a "különös fantasztikus történetekre" fókuszált, és gyakran jelentek meg lapjain kezdő írók. A legsikeresebb szerző, aki mellett bábáskodott a The Black Cat Jack London volt, de publikált itt Clarke Ashton Smith is. Umbstaetter 1913-as halála után a szerkesztői széket többen is elfoglalták, mígnem 1915-ben Harold E. Bessom vette át a szerkesztést. 1919-ben megalakult a Black Cat Club, melynek tagjai főleg a magazinban megjelent írások kritikájával foglalkoztak. Az újság végül 1922-ban szűnt meg.

Ami viszont változatlan maradt, az a fekete macska a borítón. Ugyan a kezdeti számok után már csak a feje jelent meg, mégis mindig jelen volt, hogy az ember már messziről tudja, mit is tart a kezében.

az első szám

Gigászi robotok Japánból

Bár első ránézésre viccesnek tűnnek, ne feledjük, a hatvanas-hetvenes években joggal képzelhették el így a távoli jövőt, pláne Japánban, az indusztriális fejlődés és urbanizáció fellegvárában. Shigeru Komatsuzaki (angol átírás szerint, eredetiben 茂小松崎, 1915-2001) az egyik legismertebb sci-fi illusztrátor és festő volt. Rengeteg képet készített az elképzelt jövőről, könyv- és magazinborítóiba könnyen belebotolhatunk. Emellett több japán sci-fi filmben közreműködött.

The Missiler - 1970

Őrült Penguin borítók

A Penguin Books az Egyesült Királyság legfontosabb kiadója a harmincas évek óta. Szinte mindent kiadtak már, komoly művektől a lektűrig. És ez a sokszínűség a borítókra is jellemző. Nem csoda hát, ha a brit Adrian Chesterman (1955-) néhány, enyhe szóval "különcnek" nevezhető illusztrációja is fölkerült a különböző kiadványokra. És bármennyire furcsák, valljuk be, szívesen látnánk egy ilyen könyvet az asztalunkon.

A hónap borítója - 2010. december

Mikor már az ember azt hitte, nem lesz több sci-fi kiadvány idehaza, és ez a rovat decemberben üresen marad, a Szukits kiadó három kötettel is kijött. A hónap borítója Arthur C. Clarke és Gentry Lee közös Ráma II című regényének illusztrációja, Sallai Pétertől - aki egyébként magával versenyzett, idehaza nincs aki rajta kívül jó sci-fi borítót csináljon?

Avon Science Fiction and Fantasy Reader

Természetesen a fantasztikumot már a kezdetektől kezdve sem csak azoknak akarták eladni, akik gyerekkoruk óta űrhajókról és sárkányokról álmodtak. Sokszor jól menő márkák, újságok, kiadók próbálkoztak meg egy-egy sci-fi/fantasy kiadvánnyal. Ilyen volt az Avon Publisers által indított sorozat is. Az Avon még véletlenül sem azonos a kozmetikai céggel, egy 1941-ben alapított kiadó, amelyik kimondottan ponyvára és romantikus történetekre specializálódott. Így aztán nem csoda, hogy be-becsúszott pár fantasztikus, science fiction mű, akár regény is. Az Avon Fantasy Readert először 1947-ben adták ki, összesen tizennyolc számot ért meg 1952-ig. Emellett megjelentették 1951/52-ben az Avon Science Fiction Readert, amiből csupán három szám jelent meg. Ezek a kiadványok valahol félúton állnak a magazin és az antológia között, már befutott, népszerű írásokat közöltek pl. Lovecrafttól, Bradbury-től, C. L. Moore-tól vagy Murray Leinstertől.

Bár látni fogjuk, hogy az első számok borítóin még nem, később szinte kötelezővé vált a szép és elesett nő szerepeltetése a címlapon (furcsamód az '53-as Avon Science Fiction and Fantasy Reader két számának borítója még érdekesnek is mondható a pulpmagazinok között). A főoldalon szereplő történetek címei pedig egyszerűen zseniálisak.

a "keleti" szépség

Jacek Yerka

A lengyel Jacek Yerka (1952-) a kevésbé ismert, ám annál különlegesebb alkotók közé tartozik. Festményei magukért beszélnek, nem csoda, ha 1995-ben World Fantasy-díjjal tüntették ki mint a Legjobb Művészt. A lengyel toruni Nicolaus Copernicus Egyetem Képzőművészeti Fakultánsán végzett, 1980 óta dolgozik mint főállású festő és illusztrátor. Képei CD-ken, könyveken köszönnek vissza.

Maga Yerka úgy jellemzi műveit, mint gyerekkorának csodás világának kivetülése. Érdekesség, hogy Yerka művei inspirálólag hatottak Harlan Ellisonra, aki harminchárom fantasztikus történetet írt, illusztrációként a festő képeihez, ez a Mind Fields című kiadvány. A festő eddig egy kötetet jelentetett meg műveiből The Fantastic Art of Jacek Yerka címmel.

Szovjet ünnepi képeslapok

Ezek a képeslapok magukért beszélnek, nincs is értelme több szöveget mellékelni.

Ulpius sci-fi

Az Ulpius-ház Kiadó 2004-ben indította el science fiction sorozatát, melyben előzetesen "klasszikus és modern szerzőket egyaránt" ígértek. A sorozat sajnos nem volt hosszú életű, és színvonala is igencsak hullámzó volt. Ami a klasszikus és jó vonulatot illeti, volt itt Pohl Átjáró-sorozatának újra-kiadása és folytatása, Clarke és Wells művek. A rossz vonalat két furcsa cyberpunk képviselte, mellettük viszont Carl Sagan fia mutatta meg, hogy a modern sci-fi is lehet jó. Talán az egész sorozat legfontosabb kötete egyszersmind az egyetlen, ami nem kimondottan sci-fi: China Miéville Perdido pályaudvar, végállomás című regénye. Bár maga a sorozat kifújt, több szerző világa feltűnt más kiadóknál. A borítók Tabák Miklós munkái, kivéve a Miéville kötetét, ott átvették az eredetit, Edward Miller borítóját.

Exodus

Az Exodus című német lap eredetileg 1975-től 1980-ig jelent meg, azonban 2003 óta újra kiadják, a 14. számtól. Évente két szám jelenik meg belőle - június és december -, A/4-es formátumban, a legutóbbi, 27. szám 108 oldalas. A magazin nem profitorientált, a bevételt a lap költségeire fordítják, célja pedig az igényes német fantasztikus irodalom (elsősorban a sci-fi, de más tematikák is előfordulnak) népszerűsítése és publikálási lehetőség biztosítása az írók számára. Emellett a történetekhez kapcsolódó illusztrációk, képregények, valamint egy tíz oldalas grafikai szekció ("Galéria") is helyet kap a lapban. Jelenleg René Moreau, Heinz Wipperfürth és Olaf Kemmler látják el a szerkesztői feladatokat.

A képek az "újraindult" Exodus borítói.

Cosmocápsula

Kolumbiai e-zine (pdf-formátum), ami 2009 áprilisában alakult. Ahogy a Cosmocápsula szerkesztői gárdája fogalmaz: "A folyóirat célja, hogy népszerűsítse az SF-olvasást, írást, és tanulmányok készítését, valamint a kritikus gondolkodást és hogy terjessze a tudományt." Az eddigi négy szám ingyenesen letölthető a honlapjukról.

A 0. szám

Spin, Finnország

Finnország fanzinmozgalma szép múltra tekinthet vissza, legrégebbi, ma is futó kiadványa a Spin, ami 1977-től jelenik meg a Turku Science Fiction Társaság gondozásában. A fanzin ugyan rengeteg viszontagságon ment keresztül, mégis fontos kiadványa a finn SF-nek, noha főleg a Turku tagjainak szól.

az első szám

Syd Mead

Sydney Jay Mead a minesotai Saint Paul szülötte (1933. július 18.) talán a legismertebb "designer, visual futurist and concept artist" a világon, a sci-fi területén legalább is biztosan. 1959-ben szerzett diplomát az akkori Art Center Schoolban (Los Angeles), majd ezután a Ford Motors-nál kezdett dolgozni tervezőként. Az általa készített tervek már akkor futurisztikusak voltak, nem is csoda, ha Mead hamarosan kapcsolatba került a sci-fivel. Miután 1970-ban saját céget alapított, 1978-ban közreműködött is egy nagyszabású űroperában: az első Star Trek moziban, neki köszönhetjük a Föld ellen támadó szonda, V'ger formáját. Ám az igazi hírnevet számára a filmes szakmában 1982 hozta el, amikor bemutatták azt a két filmet amiben jelentős szerepet vállal: a Tront és a Blade Runnert. Ezek után a nyolcvanas-kilencvenes évek jelentősebb filmjeiben benne volt a keze: 2010 - A kapcsolat éve (Leonov űrhajó), Aliens (a Sulaco csillaghajó), Rövidzárlat (bezony, Johnny 5), Időzsaru, Johnny Mnemonick, Strange Days és még sorolhatnánk a kisebb filmeket, sorozatokat. Ráadásul nem csak az USA-ban, hanem Japánban is dolgozott többek között a Space Battleship Yamato egyik filmváltozatán (Yamato 2520) és a Turn A Gundam című mecha-sorozaton is. Az ezredforduló után sem tétlenkedett, bár már nem volt olyan látványos a munkája: Mars mentőakció, Jetsons filmváltozata, dolgozott a Sziget című filmben, valamint a Tron 2.0 és a Battlestar Galactica számítógépes játékokon. Ugyan a most mozikban futó Tron: Legacy elkészítésében nem vett részt, mégis az egész az ő ötletein alapul, hisz a film visszanyúl az eredetijéhez, melyet Syd álmodott meg.

Los Cuentos Fantásticos

A spanyol ajkú dél-amerikai országok (ill. a portugál Brazília) tobzódik a science fiction magazinok számát tekintve, és ezek gyakran nem sokban különböztek az USA pulp magazinjaitól. Ilyen volt az 1948 és 1953 közt Mexikóban kiadott, összesen 48 számmal rendelkező Los Cuentos Fantásticos (Fantasztikus történetek), ami az amerikai Famous Fantastic Mysteries mexikói változata volt. Az újság a klasszikus pulp minden sajátját magán viselte: 60 oldal, a kor amerikai illusztrátorainak (Finlay, Frank R. Paul stb.) borítóival, amerikai szerzőkkel Lovecrafttól William Tennen keresztül Eric Frank Russelig, spanyol ajkú szerző elvétve fordult csak elő (azt is mondhatnánk, mutatóba). Mindenesetre a mexikói sci-fi fanok és gyűjtők nosztalgiával gondolnak vissza erre az "revistára".

az 5. szám, borító Virgil Finlay

Táncsics sci-fi

A Táncsics Kiadó különböző fajtájú köteteiben előfordultak sci-fi könyvek is. Adtak ki külön-külön, illetve a "Művelt Nép" sorozatban is, valamint néhány, ma már klasszikusnak számító novelláskötetet is olyan szerzőkkel, mint a Sztrugackij testvérek, Brian W. Aldiss, Clifford D. Simak vagy Ilja Varsavszkij. A kötetekben helyet kaptak különféle egyszerű ceruzás illusztrációk.

A Művelt Nép sorozatból (érdekesség, hogy némelyik könyvnek van fekete hátterű borítója is):

1969, grafika Szitás György

Esli

Az Esli (Если, "Ha") 1991 óta kiadott orosz fantasztikus magazin (ezzel a leghosszabb ideje futó SF kiadvány hazájában). Nagyjából 14 ezer példányban jelenik meg havonta, 304 (!) oldalon, Oroszországban, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Kazahsztánban. Maga az újság nagyon színvonalas, mindössze csak a harmadát teszik ki hazai és külföldi novellák, a többit kritikák, esszék, interjúk, könyvajánlók, készülő könyvek bemutatásai, filmismertetők és hasonló írások foglalják el. A magazin stábja mellett működik egy "kreatív tanács", aminek olyan neves személyiségek a tagjai, mint Borisz Sztrugackij, Marina és Szergej Gyacsenko, Szergej Lukjanyenko, Alexander Gromov és mások. Évente rendeznek az Esli égisze alatt novellaíró pályázatot, ami igencsak rangos dolognak számít. Maga a magazin számolatlan díjat söpört be, többek között 2000-ben Európa Legjobb Magazinjává nyilvánították.

a jubileumi 200. szám