Gentlemen Broncos Opening

A netes sci-fi közvélemény 2009-ben figyelt fel a Gentlemen Broncos című filmre - ami a várakozásokkal ellentétben sajnos kifejezetten gyenge kritikákat kapott - és nem csak az alapötlete és megvalósítása miatt.

Talán a Sci-Fi-O-Rama-n tűnt fel először az a videó, ami a film stáblistáját tartalmazta. Érdekessége, hogy az alkotók igazi sci-fi borítókat használtak fel, mindezt pedig Zager & Evans kultikus In The Year 2525 című 1969-es számára. Alant megtekinthető a hangulatos kisfilm, majd pedig az eredeti borítók (sajnos kettőnek nem sikerült fellelni az alkotóját).

Akit pedig több is érdekel, az itt olvashat egy interjú Jared Hess-szel, a film készítőjével. Pl. látszik, hogy ezek tényleg kinyomott könyvek, nem pedig utólagosan készítették számítógéppel.

Gentlemen Broncos Title Sequence from Oskar E on Vimeo.

És akkor a borítók:

Erotika az űrben...

...avagy pár olyan borító, amiről az embernek a sci-fi ponyva legrosszabb tulajdonságai jutnak az eszébe.

A Galaxy magazin gondozásában jelentek meg ezek a regények, melyek közt egyébként találunk kimondottan erős és komoly írásokat is, mint Philip José Farmertől az A Woman a Day című regényét. Ennek ellenére a borítók az esetek többségében magukért beszélnek a tartalmat illetően.

Aurealis

Az ausztrál Aurealis magazin 1990 szeptemberében indult, profiljába a belföldi spekulatív fikció tartozik, novellákkal, interjúkkal és egyéb cikkekkel. 1995-ben megalapították az Aurealis-díjat, mely azóta az egyik legrangosabb díj Ausztráliában.

1. szám, borító Michael Bean

Fiction, vol 3.

A Fiction (1953-1990) francia magazinról szóló utolsó bejegyzés.

A hónap borítója - 2011. március

A hónap borítóját most sem a jó ízlés, hanem a kényszer szülte. Neal Stephenson kultikus Gyémántkora (The Diamond Age) végre megjelent magyarul, örvendezzünk vala, viszont a borítója eléggé jellegtelen. Viszont a külföldi (főleg a francia, a spanyol és a Penguin) borítók közt találunk kimondottan ötleteseket.

A magyar borító.

Fiction, vol 2.

Folytatódjon a leghosszabb életúttal rendelkező francia magazin, a Fiction (1953-1990) bemutatása.

Fiction, vol 1.

Franciaországban 1953 októberében jelent meg az amerikai The Magazine of Fantasy & Science Fiction testvérlapja, a Fiction. Kezdetben a lap csak innen válogatott angolszász novellákat, később más újságokból is vett át. A másik nagy francia magazinnal, a Galaxie-vel ellentétben a Fiction-ben már a kezdetektől jelentek meg francia és európai sci-fi szerzők írásai, ezzel is fontossá válva a hazai piacon. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egészen 1990 februárjáig megjelent, összesen 412 számmal.

Az elkövetkező hetet ennek a magazinnak szenteljük.

Android magazin

A magyar fan-mozgalom igen szép számmal készített amatőr, fél-amatőr kiadványokat. Ezek közül most az egyik legszebb kivitelűről, az ANDROID magazinról emlékezünk meg, egy korábbi munkatárs, Bajzafi Ferenc segítségével, akinek ezúton köszönjük közreműködését:

"Az ANDROID magazinnak csak öt száma jelent meg: 1993. április és augusztus között. Az előtte különféle okok miatt megszűnt VEGA magazint igyekezett Preyer Hugo főszerkesztő újjáéleszteni, mint magyar SF-kiadványt (a korábbi próbálkozás, az ORION 13 csak két számot élt meg). Az ANDROID A4-es formátumban, 48 oldalon, színes első és hátsó borítóval jelent meg. Főszerkesztő Preyer Hugo, szerkesztő Előd László volt. A tartalomban volt irodalom, tudomány, művészet, pályázatok. Tehát ebbe belefért novella, esszé, program- és könyvismertető, klubhírek (pl. az annak idején Schweier László vezette Marsyas Klub hírei, a salgótarjáni Hungarocon, stb.), valamint volt ARCKÉPCSARNOK-rovata: egy-két oldalon bemutatkozott pl. Temesvári Ferenc, az akkori SF-kiadványok igen kapós illusztrátora, Pálfy József TV-s személyiség, Zonda Tamás pszichológus főorvos stb. Kb. 20% az illusztrációk aránya, fél-egész oldalasok, kis képregény és keresztrejtvény is helyet kapott az újságban. Az ANDROID 1993 júliusi száma még Preyer Hugo munkája, aki aztán július 13-án meghalt. Már nem lehetett ott a salgótarjáni Hungarocon-on. Előd László még megcsinálta az 5. számot, ez lett az utolsó ANDROID."

Science Wonder Stories

Mint azt korábban említettük, Gernsback 1929-re elvesztette vezető szerepét az Amazing Storiesban, többek között az azt megjelentető kiadó csődje miatt. Gernsback új kiadót alapított, és a korábbi levelezőlistán - illegálisan - propagálni kezdte magát az Amazing olvasóinak. Az olvasói szavazatok alapján Science Wonder Storiesra keresztelt új magazin - az Air Wonder Stories mellett - hamar népszerű lett, és 12 szám után az Air-rel együtt beolvasztotta a Wonder Stories magazinjába.

Kaiju filmplakátok Kelet-Európából

A japán filmgyártás egyik érdekes és talán legismertebb válfaja az ún. kaiju filmek sora. A "kaiju" (怪獣) japánul "különös állatot" jelent, de nyugaton a "szörnyeteg" megnevezés terjedt el, és ezzel tudnánk legjobban leírni a kaiju lényegét. A kaiju eiga ("szörnyfilmek") legismertebb alakja Godzilla (Gojira,ゴジラ), a hatalmas hüllő. Mellette fontosabb visszatérő alak Mothra (Mosura, モスラ) az óriáspillangó/molylepke, Anguirus (アンギラス) egy Godzillához hasonló négylábú óriáshüllő, Rodan (Radon, ラドン) az óriás mutáns pteroszaurusz, Gamera (ガメラ) a repülő óriásteknős és King Gidorah (Kingu Gidora, キングギドラ) egy leginkább háromfejű sárkányra emlékeztető lény. Mellettük azonban még sok más lény is feltűnik regényekben és filmekben egyaránt. És hogy mi lehet a kaiju kialakulásának oka? (Itt szögezzük le, hogy a kaijuban nem mindig óriási szörny szerepel, de az egyszerűség kedvéért most csak erről beszélünk.) Egyesek szerint ez az egész a japán atomsokk megjelenése, hisz egy rakás szörny mutáns, ill. a tudomány és a modern élet árnyoldalának teremtménye, elég csak a szemétszörnyre gondolni az egyik Godzilla filmből. Mindenesetre tény, hogy ezek a filmek Japán fontos kulturális elemei.

És természetesen nem csak a szigetországban vetítették a nézőknek, hanem a világon mindenhol, például Csehszlovákiában és Lengyelországban is. Az alábbi poszterek ebből a két országból valók, és egy-egy kaiju filmet népszerűsítenek.

Godzilla, Lengyelország, 1957

Kínai plakátok

Bár nem szorosan kapcsolódik a sci-fi tematikához, érdekessége miatt ide kívánkoznak a kínai űrprogramot népszerűsítő plakátok. Jellegzetesen szocialista pozitív, propaganda képeket felhasználó munkák ezek, csipetnyi kínai ízzel meghintve.

Elviszi játszópajtásait a csillagok közé, 1980

Nagaoka Suszei

Nagaoka Suszei (長岡秀星, angolosan Shusei Nagaoka) leginkább lemezborítóiról ismert alkotó. 1936 november 26-án született Nagaszakiban. 1970-ben Hollywoodba költözött, ekkor kezdett el különböző zenekarok számára borítókat készíteni. A Rolling Stone magazin számára készített borítójával 1976-ban díjat nyert. Készített képeket többek között a General Motors, a Ford, a Lockheed, a Volkswagen, a Reader Digest és a NASA számára.

Midnight Star: The Beginning (album borító, 1980)

Japán sci-fi képek (1972-1985)

Az 50 Watts online galéria Space Teriyaki címmel közölt különféle sci-fi témájú képet Japánból. Van itt könyvborító, magazin illusztráció, poszter és sok egyéb. Ebből a listából szemezgetünk, akit érdekel a többi kép, a forrásoknál találja a linket.

Ikemacu Hitosi könyvillusztrációja, 1984

Orbit Science Fiction

Az ötvenes években meginduló amerikai magazindömping egyik rövid életű tagja volt az 1953 és 1954 közt megjelent Orbit Science Fiction. Szerkesztője Donald A. Wolheim volt, de Jules Saltman volt feltüntetve szerkesztőként. az összesen 5 számot megélt magazinban olyan alkotók is megjelentek, mint Philip K. Dick.

Lem az Európánál

Az Európa Könyvkiadó mindig is nyitott volt a különféle irodalmi irányzatok felé. Így már 1960-ban jelent meg itt Stanisław Lem világhírű lengyel sci-fi írótól könyv, ez volt A világűr csavargója, mely Iljon Tichy novellákat tartalmazott. Ezt követően az Európa több könyvet is kiadott Lemtől - párhuzamosan más kiadókkal, pl. a Kozmosz Könyvekkel. Ezek három csoportba sorolhatóak: az ún. "fekete könyvek", az Európa "zsebkönyvek" kiadványai, és az ezektől független kiadások. Előbbi két sorozat kiállítása szokatlan és mégis kiemelkedő, többről nem is lehet elsőre megmondani, hogy sci-fi műhöz készült (talán Lem kedveltsége az Európánál azzal is magyarázható, hogy a szerzőt gyakran nem is sci-fi szerzőként emlegették).